Egy rekultivált bányameddő-terület fásításának hosszú-távú hatásai a kialakuló talaj szerves szén és nitrogén tartalmára

Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a külszíni fejtésű bükkábrányi lignitbánya meddőhányójának erdősítését követően a föld alatti és föld feletti primer produkcióból származó szerves szén (C) és nitrogén (N) milyen ütemben épül be a talaj szerves anyagába különböző korú (5, 9, 18, 23, 29 éves) akácültetvényeken. A talaj felső 25 cm-es rétegét három szintben (0–5, 5–15, 15–25 cm) elemeztük CN analizátor segítségével. Eredményeink szignifikáns növekedést mutattak a szerves szén- és nitrogéntartalomban, amelynek mértéke a mélységtől és az állomány korától függően eltért. Összességében 23 év alatt 4–8-szoros növekedést tapasztaltunk, ami igazolja, hogy a kiinduláskor szinte szervesanyag-mentes fedőréteg negyed évszázad alatt számottevő mennyiségű szerves anyagot halmozott fel. A felső 5 cm-es rétegben a C tartalom elérte a 4%-ot, míg a 15–25 cm-es mélységben 1,1%-ot. Az 5 cm-es felső rétegben a C- és N-tartalom a 23. évre elérte az adott erdőtípusra, klímára, talajra és egyéb földrajzi adottságokra jellemző egyensúlyi állapotot, amelyet további növekedés már nem követett. A szerves széntartalom növekedése 2 t ha –1 értéket mutatott éves szinten az 5–29 éves időszak között.