A fogalmazásértékelés megbízhatóságának empirikus vizsgálata két értékelési modell összehasonlításával

A tanulmány a szövegalkotás értékelésének megbízhatóságát vizsgálja a magyar nyelv és irodalomközépszintű érettségi vizsga kontextusában, empirikus adatokra támaszkodva. A kutatás céljaannak feltárása volt, hogy a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsgán 2024-tőlalkalmazott javítási-értékelési útmutató milyen mértékben biztosít objektív, következetes és azértékelők között egységesen értelmezett pontozási keretet a tanulói szövegek értékeléséhez,valamint egy alternatív, analitikus értékelési szempontrendszer alkalmazása képes-e növelni azértékelők közötti egyetértést. A vizsgálatban negyven, érettségiztetési gyakorlattal rendelkezőmagyar nyelv és irodalom szakos pedagógus vett részt, akik egy tanulói irodalmi elemző esszétpontoztak két eltérő értékelési rendszer alapján. Az elemzés az értékelők közötti egyetértést és amérőeszközök belső konzisztenciáját több megbízhatósági mutató segítségével vizsgálja, emellettkitér az egyes értékelési szempontok differenciáló erejére és az értékelői mintázatok eltéréseireis. Az eredmények alapján az érettségi vizsgán alkalmazott szempontrendszerben alacsonyabb azértékelők közötti egyetértés, miközben a szempontok értelmezése számottevő variabilitást mutat.Ezzel szemben az alternatív, analitikus értékelési modell alkalmazásával magasabb egyetértésiszinteket és stabilabb értékelési struktúrát lehet elérni. Az analitikus szempontsor részletesebbteljesítményleírásai hozzájárulnak az értékelői döntések következetesebb alkalmazásához,ugyanakkor az eredmények arra is rámutatnak, hogy az értékelési dimenziók további pontosításaindokolt lenne. A tanulmány következtetései alátámasztják az értékelési kritériumok világosabbmeghatározásának és a standardizáltabb fogalmazásértékelési gyakorlat kialakításának aszükségességét.