Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből

Az irodalomtanítás túlmutat a puszta ismeretátadáson: olyan tanulási környezet megteremtésérekell törekednie, amelyben a diákok saját élményeiken, érzéseiken és belső motivációjukonkeresztül kapcsolódhatnak a szövegekhez. A tanulmány kiindulópontja, hogy az oktatás magais alkotófolyamat, amelyben a pedagógus – Pygmalion metaforáját követve – figyelemből,bizalomból és tudatos pedagógiai helyzetekből formál lehetőséget az önkifejezésre. Ehhezelengedhetetlen az a biztonságos, elfogadó tér, amelyben a tanulók kiléphetnek megszokottrutinjukból, és megtapasztalhatják a kreatív gondolkodás, az önreflexió és az önálló értelmezésörömét. A jelen tanulmány egy olyan magyarórát mutat be, amelyet a XII. Kárpát-medenceianyanyelvtanítási verseny keretében tartott meg a szerző. Az óra középpontjában három retorikaialakzat – a fokozás, a felsorolás és a halmozás – állt, amelyek feldolgozása művészetpedagógiaiés kreatív írásra épülő módszerekkel valósult meg. A foglalkozáson Ady Endre A föl-földobott kőés Erdős Virág Ezt is elviszem magammal című versei szolgáltak alapként az utazás toposzánakvizsgálatához, miközben a tanulók saját tapasztalataikat és vágyott értelmezési útvonalaikat ismegfogalmazhatták. A módszertani keretet a humanisztikus pedagógia, a művészetpedagógia,valamint az élmény- és alkotásközpontú tanulásra irányuló megközelítések adták. A tanórán kiadottfeladatok lehetőséget nyújtottak arra, hogy a tanulók az elvont stilisztikai jelenségeket személyesjelentéssel töltsék meg, és saját hangjukon szólaljanak meg. A verbális és a vizuális önkifejezéstegyaránt támogató feladatsor hozzájárult a mélyebb szövegértéshez, a reflexív gondolkodáshozés a tanulói önbizalom erősödéséhez. A szerző saját tanári pedagógiai tapasztalatai azt mutatják,hogy a művészetpedagógiai alapú, alkotófolyamatokra épülő megközelítés hatékonyan növeli atanulók bevonódását, és demokratikusabb, élményszerűbb tanulási környezetet teremt.