A Reflex Kft. járműpark-zöldítési lehetőségének vizsgálata

Egy hosszútávon gondolkodó, felelős vállalat napjainkban nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja az aktuális trendeket és a saját tevékenységének színteret adó piacot befolyásoló tényezőket, ám munkáját nem csupán a pénzügyi tényezők befolyásolják, főleg, ha egy olyan sokszereplős piacról van szó, mint a közúti fuvarozás. A kiemelkedés fontos, amit a jó megítélés és a jövőre fókuszáló tervezés segíthet elő. A kiemelkedésre a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) terület egy jelentős trend, ezért ez a terület olyan hangsúlyt kapott napjainkban, hogy az Európai Unió 2011-ben elfogadott egy CSR-stratégiát is, melyben kimondták, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás értékrendszere egy fenntarthatóbb gazdaság irányába mutató alapot jelent. Dolgozatomban azt vizsgáltam meg, hogy a Reflex Kft. - mint fuvarozó vállalat - hogyan tud ma a tevékenységének egyediségéből adódóan a leginkább felelős vállalatként működni. Bizonyos tehergépjárműveket hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni? Hogyan lehetne az aránytalanul magas költségeket csökkenteni és hogyan lehetne mindezt a környezetünk javára fordítani? A vállalatunknál beválhat a zöldítés? Mennyi idő alatt térülne meg? Vajon kivitelezhető lenne, mi több, gazdaságos lehetne egy ilyen jellegű beruházás? A Reflex Kft. Belföldi üzletága munkájának jellege miatt jelentős környezetterhelés jellemzi a tevékenységet, ami esetünkben Budapest X. kerületére koncentrálódik. Ennek elszenvedői és érintettjei a környező lakók, a Reflex Kft. és a partnerek dolgozói és alkalmazottai. Emellett magasak az üzemeltetési költségek szemben a rendkívül kicsi futási távolságokkal, hiszen járműveink jórésze nem hagyja el a kerületet sem. A kezdeti feltételezésem, hogy a Reflex Fuvarozási és Szállítmányozási Kft. flottájában dolgozó egyes járművek dízel üzemről elektromos üzemre történő átszerelése vagy cseréje a vállalat számára pénzügyi hasznot hozhat, a vállalati felelősségvállalás területén pedig pozitív megítélést jelenthet. A feltételezésem alátámasztását az átalakításra szánt járművek esetében a környezetvédelmi szempontok vizsgálatát, aminek keretében vizsgáltam a károsanyag-kibocsátását a jelenlegi dízel üzemben és a tervezett elektromos üzemben egyaránt. Vizsgáltam a kiválasztott járművek jelenlegi üzemanyagfogyasztását, valamint a villamosenergia várható költségnövekedését, majd a jelenlegi és a várható szervízköltségek különbségét és a szerviz munkaóra mennyiségét is. Végül a kalkulált költségek alapján kiszámoltam a beruházási költségek várható megtérülési idejét. Meglepő módon a számítások alapján arra jutottam, hogy a zöldítés jelenleg nem hoz kellő mértékű pénzügyi hasznot a vállalat számára. Megítélés béli előnyt bizonyára jelentene az elektromos járművek bevezetése, hiszen például a szén-dioxid és a szálló por esetében is igen jelentős kibocsátáscsökkenések érhetőek el az átállással, tisztán költségalapon azonban mégsem tekinthető gazdaságosnak a beruházás. Az elektromos járművek ára két-háromszorosa a hagyományos hajtásláncúakéhoz képest, ami köszönhető a szigorú szabályozási háttérnek és a megfeszített technológiai fejlesztési ütemnek, emellett az energiaárak is inkább gazdaságpolitikai döntés következtében alakulnak, mint piaci verseny hatására, ezért a fuvarozók ma még nem gazdasági megfontolásból alkalmaznak elektromos teherautókat, sokkal inkább a trend diktálja azt. Ilyen esetben pedig figyelembe kell venni az adott vállalat egyedi adottságait, hiszen a felelős vállalati magatartás elve azt mondja ki, hogy a vállalat az etikus viselkedés és a gazdasági hasznosság mellett kell kiálljon, tehát ésszerűtlenül nem lehetünk felelősek.