Tájkép csata után: az európai parlamenti választás néhány tanulsága

Tájkép csata után: az európai parlamenti választás néhány tanulsága Bár az uniós intézmények rutinszerű megújulásának folyamata még éppen csak megkezdődött, érdemes egy pillantást vetni a választások következtében módosult vagy a közeljövőben módosuló politikai térképre, amely meghatározhatja a következő öt év erővonalait az európai belpolitikában.Némileg szokatlan módon már az európai parlamenti választási eredmények sejtetni engedik, hogy az idei év valóban a változás éve lehet.Olyan folyamatok alakíthatják át az erőviszonyokat, amelyek a második világháború utáni európai politikai konszenzust is nyomáspróba alá helyezik.Kezdjük talán a jó hírrel!Minden részvételi adat arra utal, hogy az európai parlamenti választások kiléptek a másodrangú nemzeti választás kalodájából, és most már lassan nemzeti szinten is értelmezhető érdeklődést váltanak ki az európai választópolgárok körében.A nagy ugrás 2019-hez köthető, amikor az európai átlagos részvételi adat átlépte az 50%-ot.Már akkor megfigyelhető volt, hogy a részvételi arány növekedése egyik kiváltó okának az úgynevezett összeurópai választási témák megjelenése tekinthető.Akkor, öt évvel ezelőtt leginkább a klímapolitika és a migráció körül csaptak össze az egymással egyet nem értő felek uniós szinten is.Öt évvel később, idén még az előzőnél is magasabb arányban mentek el szavazni a választópolgárok az európai parlamenti választáson.Míg 2019-ben 50,66%, addig most 51,05% volt az európai részvételi átlag.A növekedés nem jelentős, ám továbbra is töretlen tendenciáját tekintve.Úgy tűnik, a választópolgárok végleg befogadták az Európai Parlamentet a számukra figyelemre méltó politikai színterek közé.Igaz ez még akkor is, ha a tagállamok egy része az európai parlamenti választások időpontját más célra is használta, így is emelte a részvételi kedvet.Így például Magyarország és Románia ekkorra tűzte ki a helyhatósági választásokat is, Belgiumban pedig a szövetségi állam minden szintjén ekkor tartottak választásokat.Akárhogy is, a megnövekedett részvételi arány erősebb legitimációt eredményez.Vélhetően ez az erősebb legitimáció erősebb és hangosabb Európai Parlamentben jelentkezik majd az elkövetkező öt évben.