A magyar elnökség versenyképességi paktuma és az uniós kutatásfinanszírozás jövője

A 2024-es magyar EU-elnökség központi célkitűzése 1 a versenyképességi megállapodás elfogadtatása, amelyet november 8-án terveznek tárgyalni 2 az informális EU-csúcson Budapesten.Az ambiciózus célkitűzés mögött álló erőfeszítések nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét és innovációs kapacitását hivatottak növelni.Mario Draghi a föderálisabb megvalósításban, 3 Orbán Viktor a gazdasági semlegesség politikájában 4 hisz, és látható, hogy noha többen több különböző utat vázolnak fel, a teljesítmény növelésének fontosságában mindenki egyetért.A versenyképesség szorosan összefügg a kutatási-fejlesztési (KFI) kapacitások erősítésével, hiszen az innovációk és a technológiai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.Jelenleg a világ 50 legnagyobb technológiai vállalatából mindössze négy található az EU-ban.Emellett az EU részesedése a globális kockázati tőkéből mindössze 5%, szemben az Egyesült Államok 50%-os részesedésével.Az európai versenyképességi fordulat 5 elősegítése érdekében csökkenteni kell a kutatási hálózatok töredezettségét, és megszüntetni a K+F-finanszírozás terén fennálló regionális különbségeket, ami azt jelenti, hogy szükség van a kutatási és innovációs támogatások átfogó reformjára a digitális transzformáció megvalósítása, az új technológiák fejlesztése és az adminisztratív akadályok csökkentése érdekében.Jelenleg például Közép-Európa csak a K+F-finanszírozás 8%-át kapja, miközben az EU lakosságának 24%-a él ebben a régióban.A KFI-teljesítmény fokozása és a régiók közötti különbségek csökkentése alapvető fontosságú, ha Európa versenyképességét hosszú távon szeretnénk biztosítani.Az Európai Unió nemcsak intézményi ciklusváltás közepén áll, de dolgozik a következő hétéves költségvetésén is.