Viharfelhők az EU új költségvetési tervei felett

A jelenlegi költségvetési keretből ugyan még három esztendő hátravan, számos információ kiszivárgott már azonban arról, hogy milyen elképzeléssel mutatja be az Európai Bizottság jövő tavasszal az új keret költségvetési koncepcióját, és az is látszik, milyen, egymással gyakran összeegyeztethetetlen kihívásokkal kell hamarosan szembenéznie az új hétéves időszak előkészítése során.A költségvetési újratervezés nemcsak a kohéziós politikát, hanem a közvetlen uniós forrásokat és a közös agrárpolitikát is érinti, az új elképzelések azonban az eddigiekben nem váltottak ki nagy lelkesedést az érintett európai szereplőkből.Az Európai Bizottság a kutatási és innovációs "gigaalap" létrehozását fontolgatja, de a kritikus érdekelt felek szerint az egyes projektek finanszírozási autonómiájának elvesztése éppen a szükséges ellenkezőjének bizonyul.A közös agrárpolitika hasonló mérföldkőalapú elszámolás alá esne, mint a helyreállítási források, míg Ukrajna pótlólagos forrásbevonás nélkül mind uniós, mind Magyarország szintjén érezhető negatív hatást okozna a jövedelempótló források tekintetében. Több vagy jobb kutatásfejlesztési program várható?Ursula von der Leyen kinevezési programjában 1 megfogadta, hogy a kutatástfejlesztést "az európai gazdaság középpontjába helyezi", és ígéretet tett a kutatási kiadások növelésére, valamint a K+I-programok bővítésére is.Korábban Ekaterina Zaharieva, az EU kutatásért és innovációért felelős biztosjelöltje számos fontos lépést ígért 2 az új keretprogram, az FP10 kialakításában, amelynek egyik prioritása a kutatási költségvetés növelése és az adminisztráció egyszerűsítése, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés gyorsabb és hatékonyabb legyen.A biztosjelölt azzal is nyugtatta a kutatói közösséget, hogy az FP10 nem olvad be teljesen semmilyen új keretprogramba.