Kik maradnak a partnereink?

Hétfőn Törökország hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-országok csoportjába, 1 követve szövetségesét, Azerbajdzsánt, amely két hete nyújtotta be csatlakozási kérelmét.2 Az Európai Unió számára mindkét ország csatlakozása veszteség lehet, ugyanakkor nem különösebben meglepő lépés.Az elmúlt egy év alatt a BRICS-országok dinamikusan bővültek, és a Brazília, India, Kína és Oroszország által vezetett csoport a Nyugat gazdasági és politikai szövetségének alternatíváját igyekszik kínálni -elsősorban a fejlődő országok számára.3 A Törökország uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások több évtizede elkezdődtek, ám a kapcsolatok megromlása miatt azokat 2018-ban befagyasztották.Törökország és az EU 2021-ben elkezdett a kapcsolatok javításán dolgozni, több vezetői csúcstalálkozót is tartottak azóta.2024 áprilisában az uniós vezetők kifejezték azon szándékukat, hogy folytassák a párbeszédet, és bizonyos kulcsfontosságú területeken, mint a regionális stabilitás, a külpolitika, a gazdaság, a kereskedelem, illetve a migráció, további tárgyalásokat terveznek.Törökországhoz hasonlóan Azerbajdzsán is több évtizede tart fenn kapcsolatokat az EU-val, noha ezek jóval kevésbé szorosak.Az unió részéről a kapcsolat az orosz-ukrán háború után vált rendkívül értékessé, különösen, hogy az ország vállalta, hogy 2027-ig megduplázza az EU-ba irányuló gázexportját.4 A két ország csatlakozása a BRICS-csoporthoz rövid és középtávon nem jelenti, hogy az EU számára fontos területeken kizárt a további együttműködés.Azt viszont mindenképpen jelzi, hogy Törökország és Azerbajdzsán a BRICSországokkal való gazdasági és politikai együttműködésben több potenciált lát, mint az EU-val fenntartott több évtizedes partneri kapcsolatban.Amennyiben a csatlakozás hosszabb távú következményeit szeretnénk felmérni, úgy tűnik, hogy a két ország "a Nyugat alternatíváját" választotta.