Az agyelszívás réme előzi a csatlakozást a Nyugat-Balkánon

Július első napjától Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét.Az elnökségi trió harmadik tagja főbb prioritásként az EU versenyképességének növelését, az unió védelempolitikájának megerősítését, következetes és érdemeken alapuló bővítési politikát, az illegális migráció megfékezését, a kohéziós politika jövőjének kialakítását, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika előmozdítását, valamint a demográfiai kihívások kezelését határozta meg. 1 A versenyképesség növelése, az érdemeken alapuló bővítéspolitika és a demográfiai kihívások hatékony kezelése egymással szorosan összefüggő és kölcsönhatásban lévő területek.A szabad mozgás alapvető jog az Európai Unióban, ami elősegíti, hogy a fiatal tehetségek és munkavállalók elvándoroljanak bizonyos térségekből.Ugyanez a tendencia figyelhető meg az EU-hoz csatlakozni vágyó nyugat-balkáni országokban is.A diplomás és a legjobb fiatal szakmunkások tömegesen hagyják el a régiót.A helyzetet súlyosbította Németország azon döntése, miszerint 2024.június 1-jétől évente akár 50 ezer -tehát kétszer annyi, mint az ezt megelőző években -nyugat-balkáni országokból származó munkavállalót kíván foglalkoztatni.2 Június 1-jétől az EU-n kívüli országokból érkező munkavállalók úgynevezett "lehetőségkártyát" igényelhetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy évig munkavállalási céllal Németországban tartózkodhassanak. 3 A két évvel ezelőtt létrehozott "lehetőségkártya" a német munkaerőpiac hiányosságait hivatott pótolni, különösen a mérnöki, informatikai (IT) és egészségügyi szektorban, ahol évente 400 ezer dolgozó hiányzik a munkaerőpiacról.4 A kártya ideiglenes vízumot és/vagy munkavállalási engedélyt biztosít, amely heti 20 órás munkavégzésre vagy kéthetes próbamunkára jogosít.Ez a rendelkezés megkönnyíti Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárainak belépését a német munkaerőpiacra.Hubertus