Általános célok a nemzetközi klímadiplomáciában

Általános célok a nemzetközi klímadiplomáciában 2024.október 14-én ülésezett formálisan először az Európai Unió Tanácsának környezetvédelmi formációja a magyar elnökség kezdete óta.A legfontosabb feladat megvalósult, elfogadták az Európai Unió tárgyalási álláspontját többek között a novemberi COP29 klímaváltozással foglalkozó konferenciára.Továbbra is jelentős hiányosságok láthatók egyes területeken.Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa a magyar elnökség júliusi informális ülése 1 után október 14-én tartotta első formális, vagyis hivatalos napirenddel zajló ülését Luxemburgban.2 Ez az alkalom lehetőséget nyújtott többek között az Európai Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) 29.részes feleinek konferenciáján (COP29), Bakuban képviselendő tárgyalási álláspontjának meghatározására, amely feladat le is zárult; kérdés, hogy minden területen megfelelő-e a hangsúly és az erőfeszítés.A hiányosság egyelőre abban látszik, hogy ugyan a részt vevő miniszterek elismerik, hogy "a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra nézve", ezért hatékony és ambiciózus globális célra van szükség az éghajlatváltozás finanszírozása terén, mégsem esett egyelőre szó konkrétumokról.3 Emellett zászlóshajójára tűzi az EU-s álláspont az 1,5 °C-os hőmérsékleti célhoz való közelítést (a 2 °C helyett), a hosszú távú reziliencia kialakítása mellett.Ehhez kapcsolódik szorosan a klímaalkalmazkodás fontosságának beemelése, vagyis a már bekövetkezett hatásokkal szembeni felkészültség növelése is megjelenik a kibocsátás mérséklése mellett.Ezen elemek hangsúlyossá válása többek között abból is következhet, hogy a tavalyi COP28-on lezajlott az első globális értékelés (Global Stocktake), amelynek következtében új, eddig csak kisebb léptékben alkalmazott eszközökhöz kell nyúlni a globális célok elérése érdekében.4