Létrejöhet nemzetközi szabályozás a mesterséges intelligenciára?

A technológiai innováció és a globális hatalomgyakorlásra való törekvés közötti kapcsolat hosszú múltra tekint vissza.Az utóbbi időben azonban az olyan új technológiák, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia és a robotika, minden eddiginél jobban összefonódtak 1 a geopolitikával, a gazdasági és kereskedelmi érdekekkel.Jó példa erre a fokozódó kínai-amerikai technológiai rivalizálás a kulcsfontosságú mesterségesintelligencia-és félvezetőszektorban.Amellett, hogy jelentős hatást gyakorol a gazdaságokra és a versenyképességre, a technológia fejlesztése révén a geopolitikai harcok középpontjába is kerül kiemelten a kiberhadviselés, a választási beavatkozás és a dezinformáció területén.A Brookings Institution elemzője úgy véli, 2 hogy aki 2030-ban vezet a mesterséges intelligencia területén, az fog uralkodni a világon 2100-ig.Az orosz elnök 2017-ben jósolta 3 meg ugyanezt.Mindebből látható, hogy a globális térben hasonlóan gondolkodnak a mesterséges intelligencia feletti irányítás és fejlesztés hatalmi tényezőjének nagyságáról.De mi a helyzet a szabályozással?2019-ben az Európai Bizottság elnöke megosztotta a Geopolitikai Bizottságról alkotott elképzelését 4 az Európai Parlamenttel mandátumának felvételekor.Nem sokkal később az orosz-ukrán háború felnagyította a geopolitikai kihívásokat, még inkább a figyelem középpontjába helyezve a technológiát.Az EU megpróbálta befolyásolni a globális normákat azáltal, hogy kihasználja a belső piaca által kínált vonzerejét, emellett a Brüsszel-hatás érvényesülésére törekedve 5 a technológia szabályozásának terén is.Ennek korai példája az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amelynek tartós hatása 1 How Is New Technology Driving Geopolitical Relations?2019.