A szankciórendszer csúcsán: életfogytig tartó szabadságvesztés a büntetési célok tükrében

Cél: A tanulmány célja az életfogytig tartó szabadságvesztés, különösen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetőjogi és büntetés-végrehajtási céljainak vizsgálata a hatályos magyar jogi szabályozás tükrében. A dolgozat arra keres választ, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés mennyiben felel meg a társadalomvédelem, a speciális prevenció és az arányosság elveinek, továbbá megfelel-e a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeinek, egyebek mellett a közelmúlt jogszabályváltozásaira is tekintettel. Módszertan: A tanulmány leíró (deskriptív), összehasonlító és kvantitatív empirikus módszereket alkalmaz. A vizsgálat során jogszabályokat, azok indokolásait, kommentárjait, valamint vonatkozó bírói gyakorlatot és szakirodalmi forrásokat vesz alapul. Megállapítások: A kutatás alapján megállapítható, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jelenlegi szabályozása és gyakorlati végrehajtása több ponton is ellentmond a hatályos büntetési és végrehajtási céloknak. A reintegráció elmaradása, az arányosság elvének kétséges érvényesülése, valamint a fogalomhasználat és céldefiníciók következetlensége jogbiztonsági aggályokat vetnek fel, és indokolják a szabályozás újragondolását. Emellett a közelmúlt büntetőjogalkotása sem látszik javítani ezen a tendencián, hanem újabb anomáliákat teremt. Érték: A tanulmány középpontjában az életfogytig tartó szabadságvesztés, különös tekintettel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (TÉSZ) büntetési és végrehajtási céljainak vizsgálata áll. A tanulmány a TÉSZ szankciórendszerbeli helyét a hatályos büntetőjogi szabályozás és annak kommentárjai tükrében elemzi, külön figyelmet szentelve a speciális prevenció megvalósulási lehetőségeinek. A dolgozat rámutat a jogalkotási anomáliákra, valamint arra, hogy a TÉSZ célrendszere és végrehajtási gyakorlata több ponton is ellentmond a Btk. és a Bv. törvény deklarált elveinek. A vizsgálat kitér emellett az arányosság elvére és a jogbiztonság követelményére is. A tanulmány hipotézise szerint a TÉSZ jelenlegi formájában nem felel meg maradéktalanul a hatályos büntetési és végrehajtási céloknak, amely jogalkotási korrekció szükségességét veti fel. Az elemzés deskriptív, összehasonlító és empirikus módszertanra támaszkodik, és célja a szankciórendszer koherenciájának, valamint a jogállami alapelvek érvényesülésének vizsgálata