A biológiai anyagmaradványok cselekvési szintű vizsgálata bűnügyekben II. A DNS-transzfer

Cél: A háromrészes tanulmány második részének célja, hogy magyar nyelven, konkrét példákon keresztül bemutassa a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható biológiai anyagmaradványok (köztük a DNS) átkerülésének mechanizmusait, valamint a transzfert befolyásoló belső és külső tényezőket.Módszertan: A tanulmány készítéséhez a nemzetközi szakirodalmat, szakmai ajánlásokat és adatbázisokat vetette össze a szerző.Megállapítások: A bűnügyekben vizsgált biológiai anyagmaradványok cselekvési szintű igazságügyi valószínűsítő értékelése során számításba kell azt venni, hogy a forrásfelületről az anyagmaradványok (köztük a DNS) nemcsak közvetlenül, direkt módon, hanem más személyek, élőlények vagy tárgyak mint közvetítő vektorok révén, közvetett (indirekt) módon is átkerülhetnek a szakértői vizsgálat szempontjából kitüntetett célfelületre. A direkt és indirekt transzfer függhet a személyek vagy tárgyak nyomhagyói státusától, a forrás-, közvetítő és célfelületek típusától, a felületek közötti érintkezés módjától, sorrendjétől, időtartamától és gyakoriságától, valamint a biológiai anyag típusától, állapotától, mennyiségétől és minőségétől. A transzfert (T) külső tényezők is befolyásolják, melyek közül a legfontosabbak a biológiai anyagmaradványok megmaradására (persistence, Pe), elterjedtségére (prevalence, Pr) és kimutathatóságára (recovery, R) vonatkozó körülmények. Ezen TPePrR-, a külföldi szakirodalomban használt rövidítéssel TPPR-adatokat célszerű úgy meghatározni és publikálni, hogy azok felhasználhatók legyenek más szakértők számára is. Ebben segítséget nyújtanak a TPPR-re vonatkozó publikációs adatbázisok, illetve a laboratóriumok kollaborációi. A TPPR-eredmények kompatibilitását a módszertani protokollok összehangolása, a kimutatási változékonysági faktorok használata, a korábban mások által elvégzett és publikált kísérletek megismétlése, valamint a kalibrációs vizsgálatokkal meghatározott korrekciós faktorok alkalmazása teremtheti meg Magyarországon is.Érték: Magyar nyelven a szerző elsőként mutatja be ezt a szakterületet az igazságszolgáltatás szereplőinek, megteremtve a szakmai hátteret és nyelvezetet a magyarországi alkalmazásban.