A kodimenzió-három létrafok. Csavart szelések nem-irányítható link felett: a Kondratyev-féle indiciális gyökök szektor szerinti hasadása, a megháromszorozódó gyökmentes ablak, és a lencselinkű létrafokok karakterlétrája

A keret deszingularizációs cikkének felfújási létráját kodimenzió-kettes centrumokra dolgoztuk ki, ahol a kivételes divizor kör; a 9.10. pont kifejezetten nyitva hagyta a kodimenzió-hármas létrafokot és a hozzá tartozó teljes Kondratyev-aszimptotikát. Ez a cikk mindkettőt lezárja. A kiindulópont szerkezeti: a kodimenzió-n centrum menti valós projektív felfújás divizora RP^{n-1}, amely pontosan akkor nem irányítható, ha n páratlan — a kodimenzió-három tehát az első olyan létrafok, amelyen a keret csavart szektorát a geometria kényszeríti ki, nem pedig feltevés rögzíti. Három eredmény. (T1) Az RP^2 linken az antipodális involúció a l fokszámú harmonikusokon (-1)^l-nel hat; a páros szektor a páros l-eké (dimenziók: 1,5,9,...), a csavart szektor a páratlanoké (3,7,11,...). A csavart szektornak nincs zérusmódusa, ezért spektrális réssel bír: a legkisebb link-sajátértéke 2, nem 0. (T2) A kúpon értelmezett Laplace-operátor Kondratyev-féle indiciális gyökei lambda=l és lambda=-(l+n-2), így a szektorbontás átöröklődik az aszimptotikára: kodimenzió-háromban a páros szektor a 0 és -1, a csavart a 1 és -2 gyököket viseli. Következésképp egy csavart szelésnek sem konstans tagja, sem Coulomb-tagja (r^{-1}) nem lehet, gyökmentes súlyablaka pedig 1-ről 3-ra tágul — a Kondratyev-ablak megháromszorozódik. Általános kodimenzióban az ablakszélességek n-2 (páros), illetve n (csavart). (T3) Az L(p,q) lencselinkű súlyozott létrafokokon a hasadás Z_p-karakterlétrává finomodik: a j-edik karakter először a min(j,p-j) harmonikus-fokszámon jelenik meg, ablakszélessége 2min(j,p-j)+2, és a konstanst egyedül a triviális karakter tartalmazza. Minden állítást determinisztikus szkript igazol (38/38), köztük az alapoktól felépített harmonikus bázisokkal és az indiciális egyenlet véges differenciás ellenőrzésével. A cikk új elliptikus elméletet nem bizonyít; azt számolja ki, hol helyezkedik el a keret szektorszerkezete a klasszikus Kondratyev-képen belül.