A közjegyzői prozopográfia módszerei és az első következtetések

A közjegyzői prozopográfia megírása a közjegyzői archontológiára épült. Az archontológia definíciója szerint egy adott tisztség vagy hivatal összes viselőjének listáját (névsorát) tartalmazza. Az archontológia mint módszer ugyanakkor azt a történészi tevékenységet is jelöli, amelynek a célja a szakmai névsort tartalmazó lista összeállítása. A prozopográfia mint történettudományi kutatási módszer csak az 1970-es évektől jelent meg. A közjegyzői prozopográfia összeállítása szempontjából minden olyan adat kigyűjtésre került, ami a közjegyzői hivatásrend szempontjából alkalmas lehetett a társadalomtörténeti elemzésre. A közjegyzői prozopográfia megkerülhetetlen forrását képezik a levéltári iratok. A közjegyzők prozopográfiai kutatásának fontos módszertani eleme, a közjegyzők családfáinak összeállítása, amellyel feltárhatók a családi-rokoni kapcsolatok, tisztázhatók a leszármazási vonalak. A tárgyra vonatkozó adatgyűjtés lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a közjegyzői hivatásrend tagjaira társadalomtörténeti elemzések készüljenek, mivel a közjegyzői prozopográfia, mint adatbázis sokirányú kutatás tárgya lehet.