Amikor Bán Imre könnyezett

Kiss Tamás költő őrizte meg számunkra a könnyező Bán Imre alakját, aki egy ház előtt állt, amit épp bontottak."Egyszer Bán Imre professzor úrral találkoztam a bontásnál.Megszólítottam, arcába néztem: könnyek voltak a szemében, mint valami nagy temetésen."Kölcsey házát siratta, ahol a költő a kollégiumi évei alatt lakott, s amit az ígéretek és a tiltakozások ellenére lebontottak.Nem a téglákat siratta, nem a gerendákat és nem az alapot vagy az ablakkereteket, hanem azt a "kis házat", amit szekérre raktak, pontosabban a "ház lelkét, a gazda igazát".A ház anyagában testet öltött emlékjelet, ami az egyszerű mindennapokban is Kölcseyre emlékeztethette volna az előtte elhaladót.Bán Imre azért könnyezett, mert tudta, hogy e jelek nélkül csak botorkálunk és tévelygünk itt, e földön, mert nincs, mi irányt adjon a lépéseinknek.Ahogy Kiss Tamás írta: "S most nem tudjuk, hol Észak, merre Dél, / hol kél a Nap és merre száll az Éj." (Kiss Tamás: Kölcsey háza) A hely auráját tüntették el, ami a tér és az idő különleges szövedéke, amikor a közeliben valaminő messzeség, és az áramló jelenben az egyszeri, a megismételhetetlen jelenik meg.Mindezek alapján nem nehéz belátni, hogy Bán Imre nem véletlenül volt huszonöt éven át, haláláig a Déri Múzeum Baráti Körének elnöke.Szerette a múzeumot.1937-ben nézte meg először a kiállításait, idekerülve pedig nemcsak látogatója, hanem szorgalmas munkása is volt.Az újságokban közölt kiállítási megnyitó beszédeiből tudható, hogy tisztában volt vele: a történeti kiállítások olyan ablakok, amelyek láthatóvá teszik a láthatatlant, jelenlévővé a múltat.A művészeti kiállítások esetében pedig a látogatók személyes ügyévé kívánta tenni a műalkotásokat.Gyakorló középiskolai és egyetemi tanárként azzal is tisztában volt, hogy a nagyközönség számára szükség van szakavatott vezetőre, aki az ablakot kinyitja.Ezt bizonyítja az a sok tárlatvezetés, előadás, könyvbemutató, amit a Déri Múzeumban tartott.Úgy tűnik, tudatában volt annak, hogy a társadalom műveltségi állapotáért az értelmiség a felelős.S minden bizonnyal tudta azt is, hogy az alapító, Déri Frigyes oktató múzeumot szeretett volna létrehozni, mert központi szerepet szánt az ismeretterjesztésnek. Mindezen túl a múzeum, a múlt emlékei a "genius loci"-t jelentette a számára, a helyet, ahol meg lehet érteni, miért olyan Debrecen, amilyen.Talán árulkodó, hogy a Déri Múzeum Baráti Köre fennállása 50.évfordulójára megjelent kötetnek a címe, amelynek a munkálataiban maga is részt vett, Árkádia volt.