A digitalizáció következményeinek felmérése – A munkahelyi technostresszt mérő skála hazai validálása = Assessing the consequences of digitalization Validating a scale for measuring workplace technostress in Hungary

A digitális technológia gyors térnyerése átalakítja a munkahelyeket és új kihívásokat teremt. Egyéni és szervezeti szinten is vizsgálandó tényezővé vált a technostressz, melynek kutatásuk jelenlegi fázisában negatív oldalát (distressz) tárják fel a szerzők. Kutatásuk célja egy magyar nyelvű, munkahelyi technostresszt mérő skála létrehozása és validálása volt, nemzetközi szakirodalomban széles körben elismert skálákat alapul véve, hozzájárulva a technostresszorok hazai szakirodalmának bővüléséhez, egy további kutatásokban is alkalmazható mérőeszközzel. Keresztmetszeti empirikus vizsgálatuk kérdőíves adatgyűjtésen alapult, nem reprezentatív, kényelmi mintavétellel (n=337). Elemzésük megerősítette a hétdimenziós skála (Túlterheltség, Invázió, Komplexitás, Bizonytalanság, Kiszámíthatatlanság, Hasznosság, Biztonság/Fenyegetés) megbízhatóságát és validitását. Bár a technostressz átlagos szintjei alacsonynak mutatkoztak, az egyéni variabilitás jelentős lehet, így eredményeik rávilágítanak az egyéni vagy szervezeti sajátosságokhoz köthető technostressz-szintek differenciálásának szükségességére. A skála jövőbeli alkalmazása a javasolt finomítások mellett alapja lehet olyan longitudinális kutatásoknak, melyek célja a technostressz munkahelyi hatásainak feltérképezése és negatív hatásainak megelőzésére tett javaslatok megfogalmazása. | The rapid spread of digital technology is transforming workplaces and creating new challenges. Technostress has emerged as a critical factor to investigate, with the authors’ current research exploring its negative side (distress). Their goal was to develop and validate a Hungarian-language scale for measuring workplace technostress, building upon recognized international scales, contributing to the Hungarian literature on technostressors, and providing a tool for further research. Their cross-sectional study is based on a questionnaire with a non-representative convenience sample (n=337). The analysis confirmed the reliability and validity of the seven-dimensional scale (Overload, Invasion, Complexity, Uncertainty, Insecurity, Usefulness, Safety/Threat). Although average levels of technostress were low, individual variability was relevant, highlighting the need to differentiate technostress levels based on individual or organizational characteristics. Along with proposed refinements, the scale can be used in future studies to map the effects of technostress in the workplace and formulate recommendations for preventing its negative impacts.